szombat, szeptember 30, 2006

The Pickles

Tegnap koncerten voltunk: egész pontosan rock-koncerten. The Pickles. A helyi, nem a másholi. Ismerős ismerte az énekest.

És akkor nézzük a sztereotípiákat: a dobos a budapesti zsidó műszaki értelmiség jeles képviselője lehetne - piros trikó (még valami márkajelzés is volt, bár nem krokodil), 13 és fél kiló túlsúly, de a mozgékony izmos fajtából, nem a plöttyedtből, nagyon fura szemüveg meg frizura. És erőből dobol.

Basszusgitár: hát a kreténség maga. Bőrsapka, de szerencsére az első szám után leveszi. Nagy jelenet, amikor egy gitárszoló után a gitárossal egymás felé fordulva összemosolyogva játszanak - nehéz érzkeltetni, hogy mennyire ridicule.

Gitár: kinézetre feltétlen a dél-amerikai alia hozadéka. Képzeljünk el egy argetín hosszú, göndör fekete hajú focistát a vébéről csak kövérkésen és még sokkal butább, viszont egyáltalán nem agresszív fejjel. Helyben vagyunk.

Ének, showelemek: na, őt importálhatjuk Magyarországra. Most, hogy Hajós Andrásnak leáldozik, ő lesz helyette a hórihorgas köcsög. Dobálja magát (így leesik a napszemüvege, amit a barátnője készségesen öszeszed, szerencsére nem tört el), bőrmellény, alatta semmi, izzadás és valószínűleg vicces. Persze én nem értem.

A zene egyébként félrészegen elmegy. Mondjuk minden szám ugyanolyan, de ahogy Szupermen helyesen megfogalmazta, van olyan együttes, amelyik egész pályafutása alatt ugyanazt a számot írja. Persze az AC/DC, Motörhead (vagy akár a Tankcsapda) azért még messze. Mindenesetre adta egy demó cd-t. Az utolsó szám címe: Soá...

Haifa

Egy társasház földszintjéről

Szoció(?)

Haifa, tenger, páratartalom (normálisan Akhóig el kéne látni, hegyek meg minden, de a plusz 5-6 fok, ami ottlétemre érkezett émileg párássá tette a levegőt)

Reggeli kilátás vitorlásházal

A fiúk a vitorlásban dolgoznak

Baha'i

péntek, szeptember 22, 2006

Nagyon nem szeretnek...



...jo nokent, haton fekve, felig-meddig csukott szemmel napozni. Ebben az esetben ugyanis a plazs vadkanjai, akik mindenkeppen meg akarnak mutogatni izmos felsotestuket (remenykedve, hogy csak felig csukott az a szem - bar ki az az orult Petofi Sandoron kivul, aki hosszabb ideig akar a Napba nezni), kenytelenek lennenek egeszen kozel elvonulni, gyakorlatilag folem hajolva, ezzel allandoan elveve a napot. Ragondolni is borzalmas! Persze azt is el tudom kepzelni, hogy valaki esetleg rakvorosre egett magyar alturista nem szeretne lenni. Nagyon.

Amugy meg: sana tova.

szerda, szeptember 20, 2006

Abu Humusz

Eppen del koruli kavezasunkrol tertunk vissza Dannyval, amikor Sonny ranktamadt, hogy akkor most mennenk e a humuszoshoz, amit mult heten megbeszeltunk. Barmit matek helyett!

Az uton eloszor azt tapasztaltam meg, hogy ha az ember nem a varoskozponton keresztul tomegkozlekedik, hanem a haver autojaval megy az elkerulon, akkor akar negyed ora alatt is le lehet tudni az egyetem-Jaffo utat, szemben a szokasos napi ketszer eggyel, aztan kiderult, hogy a normalis Jaffo (nem a kozpont meg az ovaros, ahol en lakom) tok jo kis gorog-arab falukeverek.

Sonny az uton a magyar humusz-barokrol erdeklodott, mondtam, kettot ismerek, mindketto izraelieke. Erre elfintorodott, hogy azok biztos izraeli zsidok.
(Sonnynak vannak ilyen tipusu problemai: amikor megtudta, hogy egy oleval lakom egyutt, csak annyit mondott, hogy "De hisz akkor o zsido! Szegeny!" (marmint az ole, azaz Zoli). Muszaj voltam beismerni...)

Sonny elmondja az egyetlen fontos szot, a kaja nevet (hogy milyen fajta humuszt kell kerni), de mivel ok rendelnek, elfelejtem. Tobbszor rakerdez, hogy akkor tenyleg ez e a vilag legjobb humusza. Hat persze (egyebkent tenyleg). Kiderul, hogy van egy masik kajaldajuk, de ez az igazi Abu Humusz, es bar oda innen viszik, az mar nem olyan jo. Az is nagyon jo, de mar nem a legjobb. A kitett hagyma csipi Sonny szemet, a tobbiek szorakoznak, hogy biztos mert askenazi (ahogy mindenki az asztalnal). Az egyik csavo mar akkor vegez, amikor masok meg a felenel tartanak, fenyesre nyalja a tanyerjat (na jo pitaval). A 60-as evekben igazi orsvezeto lehetett volna.

Delutan Sonny a nagy matekozas kozepette meg odafordul, hogy Pesten is nepszeruek e az ipodok. O ugyanis most megy majd New Yorkba, ott venni akar egyet. Van most ilyen, hogy egyutt adjak Nike-cipovel es meri a pulzust, emg a lenyomott kaloriat, szerintem megeri e. Kicsit nevetek, de azt mondja, hogy mondjam, hogy megeri, hogy kicsit megnyugodjon, hogy jo dologra baszik el kurva sok penzt. Akkor megeri, Sonny!

Akiknek az enyémnél is rosszabb humoruk van

vasárnap, szeptember 17, 2006

MTA


Mark Regev, izraeli külügyi szóvívő mai, külön e témában tartott sajtótájékoztatóján megerősítette azokat a korábban kiszivárogtatott információkat, melyek szerint a Shin Béth, az izraeli titkosszolgálat jelentései alapján alapos a gyanú, hogy a napokban Tel Aviv falain elszaporodó MTA, MTA Hooligans, stb. feliratok a közelgő magyarországi akadémiai elnökválasztás egyfajta előharcának tekinthetők. A szóvívő elhárította azt az újságírói kérdést, hogy vajon miért éppen az izraeli várost szemelték ki a tudós társaság tagjai nem éppen nemes vetélkedésük helyszínéül. Regev nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az esetlees izraeli válaszlépéskről sem. Magyar részről még semmilyen illetékes intézménynél nem reagáltak a hírre.

Forrás: Haaretz, Index, Hírszerző, Magyar Nemzet

szerda, szeptember 13, 2006

Times being what they are...


Well, what are they? - kérdezett vissza Gary Oldman, de Tim Roth és Richard Dreyfuss egy csúnya nézéssel simán leugatták.

kedd, szeptember 12, 2006

Dobozos vodka

Vasárnap este (miután hazafele a buszból láttam egy égő embert a Kikár Rabinon - azóta se tudom, mi volt: kaszkadőr vagy mi az isten) Zoli nokedlis csirével fogadott, meg a hírrel, hogy ha van kedvem, újabb Frankkal (Tomi) ismrkedhetek meg meccsnézés közben. A Hapoel-Beitar elé uncsi lett volna (leszámítva a végét), ha a két Frank nem egymás elen szurkol. Aztán még lementünk iddogálni/beszélgetni egy közeli térre, és ekkor jött a nap (éj) fénypontja, a címben már jelzett üdítő (én mindenestere nem ittam). Szóval egy decis joghurtos poharas kiszerelés: durvábban néz ki, mint az otthoni kommerszek.

vasárnap, szeptember 10, 2006

Chabad Shalom


Péntek délben (bár eredetileg 10 óra, majd 11 30 volt megbeszélve, aztán még a delet is lekéste a házibácsi) átköltöztem az új lakásba. Amíg a ház előtt álldogáltam, többször arra körözött a Chabad egyik kocsija, amiből a szombat bejövetele és a gyertyagyújtás időpontját hirdették. No meg, hogy jó Sabbatot a Chabaddal. (Azért nem annyira durva a dolog, mint a képen, mert most már, hogy több mint tíz éve meghalt, nem gonolják a rebbéjükről, hogy ő volna a megváltó, de azért a képe ott virít a kocsin elől.) Mondjuk nekem azonnal a Pussy Wagon ugrott be.

Aztán ahogy múlt az idő, úgy vették át a terepet a dübörgő arab zenét árasztó autók. (Jaffón, ahol lakom, jó sokan vannak.)

csütörtök, szeptember 07, 2006

Furdoszoba kilatassal



Ez meg Zolieke.

UNIFIL

A mai nap legerdekesebb tortenese, hogy hazafele a buszon az elottem utazo orosz ujsagaba pillantva azt lattam, hogy az UNIFILt meg ott is latin betukkel irjak.

Amugy egesz nap szenvedtem, mert iszonyu almos voltam. (Tegnap este elmentunk Zoli egyik lakotarsanak a munkahelyere, talan ez lehetett az ok. Pincer.)

szerda, szeptember 06, 2006

A szamla rendezese


Csinaltattam bankszamlat, hogy legyen hova dolnie a penznek. Nem is az volt a legrosszabb, hogy sokat kellett varni (meg aamikor velem foglalkoztak is), vagy hogy soha eletemben nem irtam meg ala ennyiszer a nevem, hanem hogy emiatt kenytelen voltam az utcan lenni (es egy tizenot perces setat teljesiteni) delelott fel 11-kor. Nagyon durva volt.

A buszon viszont azert nyitjak az ablakot, hogy kicsit melegedjenek (eljen a legkondi).
Hazafele lattam, hogy a kepregnyboltomban egy kaftanos nezelodik.

kedd, szeptember 05, 2006

Kellemessegek es kellemetlensegek

Kellemesseg, hogy Zoli ex-kutyaja (aki meg mindig tobb idot tolt itt, mint igazi gazdainal) ivritul kiadott parancsomra hallgatott (persze lehet, hogy a kezmozdulat is segitett), kellemetlenseg, hogy a korulottem zajlo beszelgetesekbol legfeljebb egy-egy szot ertek, bezzeg a sose tanult nemetbol tavaly siman ki tudtam venni, hogy mirol foly a szo.

A fiut, aki egyeningben felszallt a reggeli buszra, hogy mindenkinek a taskajara vessen egy pillantast, es benezzen minden ules ala, majd nem talalva bombat masik busz utan nezett, nem tudom, hogy melyik kategoriaba kell sorolni.

Kellemesseg, hogy a buszbol lattam egy kepregenyboltot, kellemetlenseg, hogy amig meg nem jon a penzem (egy honap?), addig csak a nyalam csorgathatnam, ugyhogy oda se megyek.

hétfő, szeptember 04, 2006

Az utazo

Az utazonak, aki Pesten meg mereszen loval felelt az ata medaber ivrit kerdesre, s igy angolul kiserte ki vegul a mozgasserult bacsit vecere, majd angolul jutott tul ot perc alatt a passport controlon (szemben az orosz nenikkel, akik rossz sorba alltak, mert sem a heber, sem a latin betuk nem voltak eleg termeszetesek szamukra, nem is beszelve a feka futballistarol, akit mar a sorhoz vezeto uton kiszolitottak), a repuloterrol kilepve egyetlen paras gondolat szallta meg az agyat: de kurva meleg van itten.